A miniszterelnök, mint egy Tudor egyeduralkodó
2016. augusztus 29. írta: Hörcher Ferenc

A miniszterelnök, mint egy Tudor egyeduralkodó

may.jpg

A Union Jack lobog a Westminster tornyának csúcsán. A miniszterelnök a parlament előtt.

Az egyik legizgalmasabb elméleti kérdés az, hogy egy képviseleti politikai rendszerben ki mondhatja ki a végső szót. Az Egyesült Királyságban ezt a hatalmat a parlament (pontosabban a queen/king-in-parliament) gyakorolhatja, mióta a 17. század végén a Dicsőséges Forradalomban sikerült végleg meghátrálásra késztetni a koronát. Ám kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a képviselőket kiküldő „nép” olyasmit követel, amit a képviselők többsége jó lelkiismerettel nem tud támogatni. Ki mondhatja ki ilyen helyzetben a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?

 Pont e kérdésről szól az újabb brit vita, amely a körül bontakozott ki, hogy Theresa May miniszterelnök bejelentette: nem kívánja bevonni a parlamentet abba a döntésbe, amelynek eredményeképp az Egyesült Királyság működésbe hozhatja az Európai Unióból való kilépéshez vezető mechanizmust. Mint ismeretes, a kilépési eljárását az úgynevezett 50. cikkely határozza meg, viszonylag pontosan, ám a kezdőlépést a kilépő államnak kell megtennie. May a kérdést a népszavazás által eldöntöttnek tekinti, s meg akarja fosztani a parlamentereket a döntés felelősségében való osztozás lehetőségétől.

 Az ellenzék szerint Mayt az a taktikai megfontolás vezeti, hogy esetleg a parlamenti többség nem támogatná a kilépés gondolatát. Márpedig szerintük erre nincs joga a miniszterelnöknek, hisz a királyság iratlan alkotmánya szerint a szuverenitás a parlamentet illeti meg, a kilépés pedig olyan súlyú kérdés, amelyben e szuverenitásnak kell megnyilvánulnia.

 A dolgot az teszi pikánssá, hogy még a konzervatív képviselők többsége sem támogatná a kilépést, ha rajta múlna. Tegyük hozzá rögtön, hogy maga a miniszterelnök is a maradás-pártiak közé állt annak idején a kampány során. Ám hatalomátvételének az volt a feltétele, hogy tiszteletben tartja a többségi véleményt, s ehhez azóta következetesen ragaszkodik is a kormányfő.

 A Munkás Párt vezető pozíciójáért küzdő politikus, Owen Smith azt állítja, ha megválasztják, rákényszeríti a kormány kilépés-párti tagjait, hogy vagy egy újabb referendummal, vagy általános választásokon bizonyítsák, hogy még mindig mögöttük áll a szavazói többség.

 A követelés a brit hagyományokat figyelembe véve racionális. Ám a jogbiztonság elve a megítélt kérdés újrafelvételét egyáltalán nem támogatja. Még akkor se, ha az Európai Unió történetében volt rá precedens, emlékezzünk rá, hogy az íreket is újraszavaztatták egy elvi jelentőségű kérdésben.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://britishpatient.blog.hu/api/trackback/id/tr3411660670

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hörcher Ferenc: A miniszterelnök, mint egy Tudor egyeduralkodó 2016.09.02. 16:00:01

Ki mondhatja ki a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bloglegelő 2016.08.30. 13:28:38

savanyú a szőlő, gyerekek ?

kissé bizarr, hogy egy többségi döntés miatt háborognak a ... kik is ?

egyébként október 2.-án válaszolni lehet egy kérdésre: akarom-e, hogy az otthonomba mások toljanak be megint másokat.
A válaszom: NEM

Ad Dio 2016.08.30. 13:59:29

Az egyetlen megoldás a lemondás volna.
Új választások, amiben a pártok deklarálják, hogy hogy szavaznának a brexit ügyben. Ez valójában egy új (burkolt) brexit szavazást eredményezne. Ezek után már lehetne az előzetes ígéreteknek megfelelően szavazni a parlamentben.
Jelen pillanatban a népszavazás eredményét a toryk KÖTELESEK végrehajtani. Mert a demokrácia legerősebb fóruma a népszavazás, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az valójában nem demokrácia már, hanem parlamentális diktatúra.

John Doe3 2016.08.30. 14:29:41

@Ad Dio: Ha jól tudom, indikatív népszavazás volt. "Ist das Ergebnis der Abstimmung überhaupt bindend? Nein. Das Parlament muss von Rechts wegen dem Abstimmungsergebnis nicht zwingend folgen." Pont olyan, mint a bevándorlós népszavazás nálunk: az írott jog szerint senkit semmire nem kötelez.

Sembertius2 2016.08.30. 14:47:22

@bloglegelő: De az az évi néhány milliárd euró, az jöhet, ugye?

qwertzu 2016.08.30. 15:01:04

A probléma az, hogy az EUs jogrend szerint a kilépésről szóló népszavazás kötelező a kilépéshez és az eredménye ügydöntő. Tehát a brit hagyományok le vannak szarva.

Igazi 22-es csapdája. Ahhoz hogy a parlament letojhassa a kilépésről szóló népszavazást, nem szabadna hogy az EU tagja legyen az ország.

Advanced Flight 2016.08.30. 15:17:38

Az ötéves kisfiam szokta újradobálni a dobókockát a társasjátékban, ha nem neki kedvezően jön ki a lépés. De ő óvodás, neki elnézhető :-)

Hörcher Ferenc 2016.08.30. 15:55:50

@Ad Dio: A lemondás utáni választásnak a brexitre vonatkozó része nem lenne másodszor hozott döntés az ügyben?

ÜDv,
HF

Ad Dio 2016.08.30. 18:04:37

@Hörcher Ferenc:

Igen is, meg nem is. Ami a lényeg: jog szerint nem. A népszavazást kiíró kabinet lemond, majd új alakul. Ezzel körbe lehetne menni a probléma körül. Főleg hogy a pártok/képviselők deklarálnák a kampány során, hogy egy esetleges parlamenti szavazáson hogy voksolnának. Ha brexit erők nyernének, úgy kilépés, ha nem nem.

Ad Dio 2016.08.30. 18:07:09

@John Doe3:

A népszavazás a legközvetlenebb demokrácia. Ugyan létezik ügydöntő és vélemáénynnyílvánító formája, de ez egy nagy baromság. A demokrácia az, amikor a többség véleménye szerint alakulnak a dolgok. A népszavazás pedig közvetlen demokrácia gyakorlás. Az eredményét a kiíró kormánynak kutya kötelessége tiszteletben tartani, ha tetszik neki, ha nem. Egyetlen lehetősége ha végképp nem tetszik, hogy lemond az ügyre vonatkozó döntés nélkül.

Hörcher Ferenc 2016.08.30. 20:44:21

@Ad Dio: Addig egyetértünk, hogy "A népszavazás pedig közvetlen demokrácia gyakorlás. Az eredményét a kiíró kormánynak kutya kötelessége tiszteletben tartani, ha tetszik neki, ha nem." A kérdés az, hogy a lemondásával nem épp ennek az eredménynek a megvalósulását akadályozza-e (meg), hisz lehetőséget ad arra népnek, hogy másodszor is megítélje ugyanezt az ügyet. Ahelyett, hogy szalutálna az aktuális kormány, és végrehajtaná a nép előre lefektetett eljárások szerint kifejezett akaratát.

Ad Dio 2016.08.30. 22:40:21

@Hörcher Ferenc:

Én úgy vélem, nem.

A képviseletei demokráciában a képviselő egyszerre irányított és önálló. Irányított, hiszen delegált, akinek képviselnie kell a delegálók véleményét. Azonban önálló is, hiszen ha a delegálók akarata nem egyeztethető össze a saját értékrendjével vagy érvrendszerével, bármikor lemondhat.
Ezt megteheti egy kormány is.

Hörcher Ferenc 2016.08.31. 08:15:28

A helyzet az, hogy a brit kormány megosztott, vannak olyan képviselői akik Brexit-pártiak, s olyanok is, akik nem. Tehát nincs egységes kormányzati álláspont, amely eltérne a Brexit-döntéstől. Ettől függetlenül persze lemondhat a kormány. Ám nekem úgy tűnik, ha az új kampánynak a Brexit vagy nem-Brexit is témájává válik, akkor másodszor is nekifutnak ugyanannak a kérdésnek.

Ad Dio 2016.08.31. 15:34:42

@Hörcher Ferenc:

A kormány- amennyire a hírekből látszik - sokkal inkább maradás-párti. Így a lemondás a kormányon belüli többségi álláspontot tükrözné.

Egy szimpla megismételt brexit szavazás gyengítené a demokráciát, mert azt a látszatot keltené, hogy addig kell szavazni. míg kijön a "megfelelő" eredmény.

Egy esetleges előrehozott választás azonban gyökeresen más üzenettel bírna. Ez az üzenet arról szólna, hogy a politikus felelősségvállalók egy része, meggyőződéses okokból EU párti. És akkor is az, ha ez áldozatokkal jár számára. Épp ezért ez nem gyengítené, hanem ellenkezőleg: erősítené a demokráciát.

Ha pedig leave párti csoport nyer, akkor a brexit gyorsan és következetesen kivitelezendő.
süti beállítások módosítása