HASONLÓSÁGOK
- Mindkettőt a kormány és a kormányfő kezdeményezte.
- Mindkettő azt a célt tűzte maga elé, hogy új helyzetet teremtsen a politikai életben.
- Egyiknek az eredménye sem kötelező érvényű jogilag. Politikailag mind a két szavazás érzékeny. Ezért mindkét esetben bizonytalan, hogy milyen következményei lesznek a szavazásnak.
- Mind a kettőnek döntő kihatása van/lehet az EU jövőjére.
- Mind a kettőben éles megosztottság volt tapasztalható, s nemcsak a politikai elitben, de a társadalomban is.
- Mind a kettőben negatív kampány zajlott a migránsokkal szemben.
- Mindkét esetben megpróbált beavatkozni a külföld.
- Mind a két szavazásnak végső tárgya a nemzeti szuverenitás védelme, erősítése volt.
- Mind a kettő erős kritikát jelentett az EU jelenlegi politikai irányvonalával szemben.
- Mind a kettőn kockára tette jövőjét a miniszterelnök.
- Mind a két népszavazás kapcsán lehetetlen helyzetbe került a gyenge ellenzék.
KÜLÖNBSÉGEK
- A brexitet egy európai középhatalom vállalta fel, a kvóta-népszavazást kezdeményező Magyarország nem középhatalom.
- A briteknél nem volt kormányálláspont a kérdésben, nálunk igen. Vagyis a briteknél nem folyt állami pénz az egyik álláspont mellett érvelve, nálunk igen.
- A brexit kérdése közvetlen gazdasági kihatással is bírt, a magyar kérdés nem.
- A két szavazáson mást jelentett a migráns fogalma.
- A magyar szavazáson szigorúbb az érvényességi küszöb.
- A brexit eredménye nem volt előre látható, a kvóta-népszavazásé borítékolható.
- A brexit esetében a brit miniszterelnök vállalta, hogy lemond, ha elbukik az általa támogatott ügy, a magyar miniszterelnök ezt nem vállalta be.
- A brexitet nem támogatta az európai konzervatívok jelentős része, a kvóta-népszavazást igen.
- A kilépéspártiak szakítani kívántak az EU-val, a kvóta-szavazáson nemmel szavazók (a kormány ígérete szerint) nem kívánnak szakítani az EU-val.
