Aki nem lép egyszerre....!
Fotó: TASR
Miközben a brexit láthatóan sokkolta a brit politikai elitet és a nyilvánosságot, az európai politikai elitet és a nyilvánosságot, Orbán Viktort láthatóan aktivizálta. A magyar miniszterelnök erős állításokat fogalmazott meg a V4-ek találkozóján és a tusványosi szabaegyetemen elmondott beszédében is a brexitről és ennek európai következményeiről.
Szimbolikus jelentősége van, hogy Varsóban gyűltek össze a V4 államok képviselői július 21-én, hogy értékeljék a brexit után kialakult európai helyzetet. Lengyelországnak már eddig is nagy volt a tekintélye Európában, most még nagyobb lesz a britek távozásával. Lengyelország ebben az összefüggésben a keresztény európai gyökerekre épülő közép-európai reálpolitikát jelenti.
A találkozó célja az volt, hogy egyeztessenek a közös álláspontról, amellyel szeptember 15-én, az Európai Unió tagállamai vezetőinek pozsonyi informális megbeszélésén előállhatnak. A majd két hónapos felkészülési idő, amely a varsói és a pozsonyi találkozó között el fog telni, mutatja, hogym ilyen jelentőséget tulajdonítanak a közép-európai vezetők a Brexit után kialakult európai helyzetnek.
Orbán Viktor kemény szavakkal jellemezte a helyzetet: „Az Európai Unió drámai pillanatokat él át, ugyanis Nagy-Britannia kilépése miatt elvesztette globális vezető szerepét.” Úgy értékelte, hogy ezért a hátrányos fejleményért a politikai felelősség az Európai Bizottságot terheli, amelyik a migrációs válságban a lehető legrosszabb válaszokat adta. Szerinte az EB-nek a migrációs válságra kidolgozott új javaslata is elfogadhatatlan. “Nem akarunk lemondani a szuverenitásról, a határvédelemről” - miközben az EB javaslata ezeket szisztematikusan fel akarja számolni.
Orbán szavának súlyt adott, hogy a lengyel kormányfő is támogatta azt. Beata Szydło szerint az EU intézményrendszere nem teljesíti a vele kapcsolatos elvárásokat, ezért az új helyzetben vitát kell kezdeni, hogyan, milyen irányba kell változtatni ezen az intézményrendszeren. Megerősítette, hogy az EU érték, de csak akkor tudja megőrizni értékét, ha képes alkalmazkodni az új kihívásokhoz, ha képes arra, hogy “jobban figyelembe vegye a szuverén nemzeti parlamentek döntéseit, és kevésbé foglalkozzon saját intézményes működésének kérdéseivel”.
Hogy a V4-ek mozgásba lendültek, s hogy ennek az egyik motorja Orbán Viktor, azt a tusnádfürdői beszédével igazolta a magyar kormányfő. Ezen a helyszínen mindig gondosan ügyel rá a politikus, hogy botrányt kavarjon, vagyis ő tematizálja a közbeszédet. Ez évi beszédében szinte kizárólag az Európában kialakult helyzettel foglalkozott – ami nyilvánvalóvá teszi, hogy számottevő belső ellenzék híján itt talál magának politikai témát, ellenfelet. „Félelem, brexit, terror, migráció” – ezzel a négy szóval jellemezte a pillanatnyi európai politikai hangulatot és az azt meghatározó eseményeket. Világossá tette, hogy milyen súlyt tulajdonít az „angolok” távozásának: „Egy EU-s vezető úgy beszél az EU-ról, mint 10-15 éve. Akkor még globális szereplő volt. Az angolok kilépésével lezárult egy korszak, ez megszűnt. Az EU ma regionális szereplő.”
Azt sem rejtette véka alá, kiket tekint e kérdésben fő felelősnek. Elsősorban Brüsszelt, az EU pillanatnyi elitjét, akik rosszul kezelték az akut válságokat. Szerinte ezért a régi Európa megcsontosodott, anakronisztikussá vált politikai gondolkodása a felelős, mely elvi alapon áll, érzelmes, és nem képes pragmatikus választ adni a kihívásokra. Szerinte e tekintetben Közép-Európa sokkal életképesebb, s ezért e régiónak, az Új Európának kell átvenni a kezdeményező szerepet.
Beszédében Orbán Viktor arra is utalást tett, hogy miben kell változtatni. Három alapvető hibát vélelmezett az EU közelmúltjában: 1.) az Európai Parlament túlzott jelentőségűvé növekedett, 2.) Hogy a Bizottság politikai szerepre törhet, semlegessége helyett, 3.) Az Európai Tanács feladta a teljes körű megegyezés feltételét a nemzeti létkérdések tekintetében, a 2/3-os döntéshozatallal szemben. Vagyis szerinte mindhárom alapvető európai intézménnyel kapcsolatban reformra, korlátozásra, pontosabban a korábbi állapothoz való visszatérésre van szükség.
Fontosnak tűnik továbbá az a három pontos javaslat, amit – a nagyobb hatás kedvéért - Trump-ra (!) hivatkozva vezetett fel: a titkosszolgálatok javítása, a demokráciaexport leállítása és a migráció megfékezése.
Orbán Viktor tehát a V4-ek mozgósításával lendül harcba a brexit utáni helyzetben, Új Európát követelve. A filozófiai hivatkozások helyett a geopolitikára szeretné építeni az új európai közös stratégiát, egy olyan elit vezetésével, amely nem az emberekkel szemben próbál kormányozni.
Ha sikerül támogatókat találnia, ő is hozzájárulhat ahhoz, hogy a brexit csakugyan átrendezhesse az európai politika színpadát.
Tus: Európa kétvállon!
MTI-felvétel
Utóirat: Kérdésre válaszolva Orbán - az angolok távozása után - egy közös európai hadsereg felállítását is javasolta.